Ahogy tavaly, úgy idén is több pénz folyt be a befektetési alapokba, mint az állampapírokba. A befektetési alapokon belül azonban ádáz csatát látni: szinte hónapról hónapra változik, hogy az abszolút hozamú alapokba vagy a vegyes alapokba áramlik éppen a legtöbb friss megtakarítás, novemberben az utóbbi kategória győzött. Mindeközben a hozamok is kilőttek, a részvényalapok vagyonarányos hozama már közelíti a 20%-ot.
Formálódnak azok az új szabályok, amelyek az Európai Unióban egységes módon teszik majd lehetővé a likviditási sokkok esetén bevethető eszközöket a befektetési alapok, köztük a hazánkban is népszerű ingatlanalapok esetében. Az eszközök közül néhány a magyar alapkezelőknek és egyéb szereplőknek még kevéssé ismert, és gyakorlatba ültetésük felkészülést igényel.
Rég láttunk olyat, ami októberben történt a lakossági állampapíroknál: a névértéken számolt állománynövekedés elmaradt a piaci értéktől, amit a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása okozhatott. Vélhetően ennek köze van ahhoz is, hogy szeptemberben és októberben is 25-25 bázisponttal vágták vissza több lakossági állampapír kamatát. Mindeközben a befektetési alapok szárnyalnak: idén eddig már több mint 2000 milliárd forinttal nőtt az állományuk. Nem csak a lakosságnál csökkent októberben az állampapírok iránti kereslet, a hazai bankok állampapír-állománya is visszaesett kissé. Ha minden így marad, közel 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
Már hallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében a ma hajnalban Izrael és a Hezbollah között életbelépett tűzszünet hátterét tekintettük át. A témáról Csicsmann Lászlót a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát és a Magyar Külügyi Intézet kutatóját kérdeztük. Az adás második részében megvizsgáltuk, hogy a magyarok mely alaptípusokat preferálták friss megtakarításaik befektetésére és milyen változásokat hozhat ebben a tekintetben 2025. Vendégünk volt Árgyelán Ágnes, a Portfolio pénzügyi elemzője.
Tavaly kezdődött, idén folytatódott a trend: nem az állampapírokat, hanem a befektetési alapokat keresi leginkább a magyarok friss megtakarítása. A sokszor vonzóbb hozamok miatt ez nem annyira meglepő, de nem csak a befektetők nyernek ezzel: az alapkezelők vagyona is kilőtt, különösen a nagyobb szereplőké. A piaci koncentráció alapján az OTP, az Erste és az MBH alapkezelője uralja a piacot, a 10 legnagyobb szolgáltató együttesen 95%-ot képvisel. Megnéztük, hogy alakult át az utóbbi időben a legnagyobbak részesedése.
A globális éghajlatvédelmi alapok idén először nettó tőkekiáramlást tapasztalnak, ami jelentős kihívást jelent az energiaátállási törekvések számára. A Morningstar Sustainalytics legfrissebb jelentése szerint 2024 első kilenc hónapjában közel 24 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki ezekből az alapokból, szemben az előző év azonos időszakában tapasztalt 40 milliárd dolláros nettó beáramlással.
A Panattoni, Európa legnagyobb ipari ingatlan befektetője ugyan csak 3 éve lépett be a hazai piacra, de már jelentős portfoliót épített fel. A beruházásokra nem önmagában fejlesztésként, hanem befektetési termékként tekint, úgy alakította ki a modelljét, hogy az intézményi befektetőktől egészen a városi vagyonkezelőkig minél több szereplő beszállhasson a projektekbe. Nemcsak a budapesti agglomeráció, hanem Kecskemét, Debrecen, Szeged, Pécs is vonzó lokáció a számukra, a fejlesztési területek kiválasztásánál a vasúti kapcsolatokat is vizsgálják. Bár jelenleg még az ESG követelmények teljesítése és a karbonlábnyom csökkentése okozza a legnagyobb kihívást a logisztikai szektor számára, a Temu térhódítása gyökerestől forgathatja fel néhány éven belül az európai e-kereskedelmet, és az azt kiszolgáló logisztikát is. A Portfolio Kemenes Lászlót, a Panattoni Hungary ügyvezető igazgatóját kérdezte a vállalat ingatlanberuházásairól, a befektetők által elvárt hozamszintekről és a kínai webshopok jelentette potenciális kihívásokról.
A K&H Bank 106,6 milliárd forintos nettó nyereséget könyvelt el 2024 első kilenc hónapjában, a K&H Biztosító nettó nyeresége pedig 1,2 milliárd forint volt. A kormány intézkedéseinek hatása nélkül a bank pénzügyi alaptevékenységeinek adózás utáni nyeresége 16 százalékkal emelkedett, ügyfeleinek száma pedig 2024 szeptember végére most először átlépte az egymilliót - közölte a társaság.
Múlt hónapban is az abszolút hozamú alapokat keresték leginkább a befektetők, ennek köszönhetően ebbe a kategóriába áramlott a legtöbb friss pénz idén eddig. Ugyanakkor úgy tűnik, feltámad a magyarok régi kedvence is: kisebb gyengélkedést követően egyre több pénz áramlik a kötvényalapokba is, amelyeknek vagyona így új szintre ugrott. De friss pénzek ide vagy oda, a részvényalapok kategóriája teljesít idén eddig a legjobban.
A magyarok legkeresettebb megtakarítási termékét érintő adatsort közölt az MNB, amelyből kiderül: szektorszinten csökkent a befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése tavaly. A friss adatok szerint azok a befektetők fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a kötvény- és tőkevédett alapok. Jó hír, hogy az elmúlt évben több befektetésialap-kategóriának is csökkent a költségszintje.
Egyelőre a befektetési alapok állnak nyerésre a lakossági megtakarításokért folyó küzdelemben, szeptember végéig a magyarok már közel 1300 milliárd forintnyi friss pénzt tettek a kategóriába. Az állampapírok felzárkózása mindeközben nem elég gyors, így könnyen lehet, hogy a tavalyi év után 2024-ben is a befektetési alapok jönnek ki győztesnek. Mindeközben nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete sem, ha minden így marad, akár 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
Az év első három negyedévében 113 milliárd forintos adózás utáni eredmény ért el az Erste Bank az egy évvel korábbi 90 milliárd után, ami 26%-os tőkearányos megtérülést jelent – derült ki a bank hétfői sajtótájékoztatóján. Rendkívül felemásan alakul a hitelkereslet: miközben a lakossági hitelkihelyezések 60%-kal nőttek a banknál, a kkv-hiteleké 50%-kal visszaesett. Stratégiai döntésként visszatért a bank a lakóingatlan-projektek finanszírozásának a piacára, a lakossági megtakarítások 71%-a már értékpapírban van a csoportnál, és az is elhangzott: az online kártyás költéseknek már csaknem a fele külföldre irányul a bank ügyfelei körében.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a K&H Alapkezelő írását olvashatják:
Látványos hozamemelkedést lehetett megfigyelni októberben nemzetközi és hazai szinten is, amelyet elsősorban az amerikai piaci folyamatok hajtottak, igaz, itthon a forint gyengélkedése erre még rátett egy lapáttal. A hozamemelkedés nem hagyta hidegen a magyar kötvényalapok teljesítményét sem, de sajnos nem a jó értelemben: egyes hosszú kötvényalapok egy hónap leforgása alatt elvesztették idei teljesítményük közel felét. Temetni azért nem kell a kötvényalapokat, mutatjuk, hol lehet még 10% körüli hozamot keresni.
A Franklin Templeton eddigi fennállásának legrosszabb tőkekiáramlási negyedévével küzd. A Financial Times azt írja, hogy a hírnevén ejtett csorba és a gyenge hozamok több tízmilliárd dollárnyi tőkekivonást eredményeztek a kötvényüzletágánál.
Egy új tanulmány szerint a vagyonkezelők nyereségessége az elmúlt két évben csökkent, és 2028-ig valószínűleg tovább fog csökkenni, mivel a befektetők egyre inkább az alacsonyabb díjakkal rendelkező termékeket, például a tőzsdén kereskedett alapokat (ETF) választják – írja a Reuters.
A nyugdíjpénztári megtakarítások elfogyasztása csak rövid távon jó az államnak és a polgárainak - közölte a magyar alapkezelőket tömörítő BAMOSZ egy friss közleményben.
Múlt hónapban is az abszolút hozamú alapokat keresték leginkább a befektetők, ennek köszönhetően ebbe a kategóriába áramlott a legtöbb friss pénz idén eddig. A keresletnek és a jó hozamoknak köszönhetően szintet lépett az abszolút hozamú alapokban kezelt vagyon. Mindeközben a jó keresleti- és hozamadatoknak köszönhetően nőni tudott a szektor kezelt vagyona is, megközelítve a 16 900 milliárd forintot.
Kína arra kérte pénzintézeteit, hogy erősítsék meg a vagyonkezelési termékek felügyeletét, miután a befektetők mintegy 149 milliárd dollárt vontak ki azért, hogy inkább a részvénypiaci raliba szálljanak be – írja a Bloomberg.
Nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete augusztusban sem, ha minden így marad, akár 80 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Mindeközben a magyar lakosság által tartott befektetési alapok állománya már több mint 1600 milliárd forinttal nőtt idén úgy, hogy az idei eddigi leggyengébb keresleti adatokat produkálta a szektor.
Enyhe javulást mutat a kínai CPI-adat, azonban az ország továbbra is deflációs nyomás alatt áll. A kereslet mértéke...
A nagy nyelvi modellek jól el tudják játszani, hogy értik, amit mondanak. De ha tényleg értenék, az lenne az igazi...
A munkajogi megfelelés, a pontos és precíz bérszámfejtés, valamint a megfelelő adminisztráció nemcsak a jogszabályoknak... 
Nagy felháborodást váltott ki a Metropol c. ingyenes lap felhívása, amely arra buzdította olvasóit, hogy a "Fotózza...
A saját, biztos deviza és a pénzkínálat feletti függetlenség elvétele kordában tudja tartani a demagóg politikát... 
A hazai kis- és középvállalkozásokat célzó Demján Sándor Program (DSP) jelentős fordulóponthoz érkezett: a korábbi...
Baj van a hitelezéssel.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
